Miután újra felvettem a fonalat, sitty-sutty be is fejeztem ezt a kendőt is. Lélegzetelállító az átváltozási képessége a ragyás buckatengerből leheletnyi csipkévé. Az utolsó fotón látszik az egyes gombolyagok vége, az állás 50, 100 és 150 g-nál 188g lett a vége és mesésen hatalmas. Akit érdekel, a fotón le tudja számolni, miből hány ismétléssel lett ennyi, 4.5-ös tűvel kötve.
Modellfotók pár nap múlva.
Amit nagyon szeretek benne: mérete, a dupla szegélyminta, a fonal/tű arány csipkesége
amit nem szeretek: a 9-es csoportok vissza-sorát kötni, az uncsi színe (Áron választotta a tanító nénijének), a záró levélsor utolsó lyukának asszimmetriája - nem tudom, miért olyan:(
Azért egy érdekesebb fonalból kötök egyet magamnak is majd, hisz' ezért a kendőért kezdtem csipkét kötni:)
7 megjegyzés:
Mesés lett!
Köszi! Szerencsére a tanító néninek is nagyon tetszett:)
Lamit kötöttél? Szent habakukk!! Nagyon tetszik!
Nagyon szépe sikerült!
Az uncsi színe miatt lett igazán hordható.
Köszi Lányok! Igen, a színben tényleg a használhatósági ész-faktor és nem a szerelem számított:)
Habakukk? :) Mégis élsz, Kató! A 9-es visszán kívül nem volt durva benne:) - mondom ezt úgy, hogy 2 hónapig felé sem néztem egy sornyi hiba miatt:)))
Milyen elegáns feketében ez a minta! Gratulálok, gyönyörű lett! Kicsit visszaolvasgattam a blogod, és mondhatom, sok-sok szépség készült nálad, jövök még! :)
Szia Irenka! Örülök, hogy benéztél és találtál látnivalót. Szeretettel várlak vissza! A színe egyébként grafitszürke - szerű, de most, hogy így nézem a sötétebb képeket, feketében tényleg jó lenne:) Még egyszer az is megeshet...:)
Megjegyzés küldése