Férj karácsonyi ajándéka...

... többek között.

Halványszürke Barka Giliéhez (100% pamut) fogtam egy vékonyabb,  nagykorúsága küszöbén álló fekete-fehér melírozott akril szálat, 4,5-es tűvel, saját, egyszerű minta alapján.
Nem olvastok rosszul!
A melír akrilt vastag feketével házasítva menő korcsolyázós pulcsit kötöttem magamnak 17 évesen! A maradék (sok) azóta várta sorsát:)
Megtalálta.
És még rengeteg van.
Sikerült teljes titokban, délelőttönként a hideg lakásban kiviteleznem:)
Ez lett a "második legjobb pulcsi", mert a pálmát régóta az ír gyapjú viszi.

Rendes fotók végre az utóbbi hónapok kötéseiről

Végre ráért a húgom is, mint modell, a férjem is, mint fotós, én meg tarthattam a derítőlapokat:)))

A már írt két Toscana Ercsutól:

Az Amelie-ben megjelent stóla szintén tőle:

Aztán egy saját terv:

Fentről 60 körüli szemre kezdtem 5,5-es tűvel a passzét, amit eredetileg szépen visszahajtani és levarrni terveztem, de végül így tetszett jobban. Simán a felülről kötött raglán elven kötöttem, csak 4 egyenlő részre osztva és a "középszemek mellett 1-1 ráhajtással szaporítva minden második sorban. Ezt azért a másodikban, mert mivel körben kötöttem, nincs vissza-sor. Szólj, Druszám, ha részletezzem tovább!

Két évesre tunika, hétévesre póló. Ezt a vásárra kötöttem és el is adtam:)

S végül a darab, ami miatt tavaly ősszel előkerestem régóta porosodó kötőtűimet:

Imádom, akárhányszor csak felveszi. Szerintem olyan elegáns:)