2012. április 13., péntek

A hányatott sorsú nyakmelegítő - avagy UTÁLOK BONTANI 3..

Uruguay-i báránybunda és selyemhernyó volt egykoron...Aztán helyi asszonyok szép rózsaszínek seregével árnyalták, majd a drága Férjem kiválasztotta nekem őt is karácsonyi ajándéknak.

Ausztriába jött velem sítáborba februárban, hogy ott váljon honey cowl típusú nyakmelegítővé, ami Irenkánál fogott meg nagyon ugyanilyen fonalból.
Rosszul számoltam ki a hosszt, de vagy 10 cm után jöttem rá... Bontani ennyit pedig nagyon utálok.

Kivittem a hétvégi házba, hátha lesz lendületem, majd elfelejtődött:(  Nemrég fejeztem be kreatív módon, hogy végre megnyugodhasson a lelke, de a húsvéti hidegben még be is mutatkozhatott.

Aztán meg mégis nagyon szeretem!:)


/ 56g, 4,5 tű 70%gyapjú, 30% selyem/

6 megjegyzés:

Vera írta...

Köszi ...hogy voltál nálam is. Egyébként Téged is szoktalak olvasni... Másrészt nekem is jól esett "kezdő " koromba hogy lett követőm... Nálad is követő vagyok!
Szép hetet!!!!!!!!

Paat írta...

Gondolod nem tudom!?:) Névről ismerek minden kedves olvasót!:)) Kedves vagy, hogy jártál erre.

Vera írta...

Sok minden érdekel... sok féle kézimunkával próbálkozom.. szeretem a történeteket,miután sem kis gyerekem sem kis unokám már nincs... több időm van erre -arra járni...Jobban szeretem ahol nincs szóelleörzés

Ariadne Műhely írta...

Szia Paat, köszi a kommentet nálam, írnék mailt, de nem találom a címedet. Az enyém ott van a balfölső sarokban.
Én is jártam már itt többször.
Adrienn

Paat írta...

Szia Adrienn, írok mailt.

Ariadne Műhely írta...

Köszi, várom.