Mit csinál az ember,

ha a lánya vasárnap este 8-kor közli, hogy másnapra rózsafüzér kell, de a tavalyi elszakadt?
Először nemezelni terveztem, de egy kicsi változathoz is kell 15 golyó, pedig 5 után szétviszkedne a tenyerem.
Meg hát a kereszt miből legyen? Láttam pár napja Vilmosunk kezében egy pici fát, de minden gyerek alszik, ki tudja, hova tették?..
FIMO....kereszt.....hát akkor már a golyók is!
Hamar gyorsan be a sütőbe, amíg megsült még egy új tartó/zacsi/neszi is készült. Na, bár az angyalka is csak 1 órás ügylet, azt a -rózsafüzérrel egy ütemben leamortizálódott - tavalyi szütyőből nyisszantottam ki. Most csak varrtam, de az első olyan neszim, amibe a két réteg közé került a zippzár.

 A fűzés közben szentségeltem egy kicsit, nem lévén túl gyakorlott e témában egyszer lefutott az összes elem és a hétvégi alkotói káoszomban még a tartalékkal együtt is csak 9 golyó volt a nagy körhöz. Ezt pedig a témában kevéssé járatosaknak is gyanúsnak tűnhet...

Éjfélre kész is lett, s bár más terveim voltak erre az estére, végül elégedett vagyok. A szakadtból kiberhelt gyári köztes elemmel egész hivatalosra sikerült:)

Ez az érzés majd eltart reggelig, amikor:
a, nem tetszik
b, tök szép anya, de hosszú kell, olyan igazi
c, vegyünk olyan 290 / 490ft-os műanyagot, mint a régi volt!
d, a többieké nem ilyen, ez túl nagy és más és...

...fontolgathatom az ablakon kiugrást:)
S mire végeztem a mondandómmal jutott eszembe, hogy nemrég kaptunk ajándékba egy fa rózsafüzért, amit max 5 perc lett volna előkeresni:))))