-Csak a felét...
Egy csodás szeptemberi hosszú hétvégét töltöttünk Egerben és környékén (Hollókő, Aggtelek...), amivel egy bajom volt csak: a nyugati határszéltől bizony messze van. Főleg autóban, a Férjtől jobbra...
Félreértés ne essék! Remekül vezet, csak jobb, ha én nem látom.
Így a családi béke érdekében bekészülök a hosszú utazásokra:
-kendő a vállamra a klíma / lehúzott ablak ellen.
-álmosság - alvás közben látok a legkevesebbet.
-kézimunka - csak az igen jelentős G hatásokra kapom fel a fejem és a fantomkapaszkodások is ritkábbak, hiszen tele a kezem.
Hát ezt az őszi-sárga bolerót (Pretty in misti shrug) kezdtem az úton, de hazafelé sok km esett sötétre és nem jutottam tovább. Hagymalével saját festésű gyapjú és egy vékonyabb pamut-akril élénkebb sárga fonal társasága az alapanyag, mint anyósom tavalyi szettjének. 6-os tűvel kötöttem, pulcsik fölé, hidegre szánva.
A Granny-táska (minta itt) csak úgy jött mellé, mert a cipőmhöz legyen! Maradék utolsó méter fonalakból, a középzöld és háttérmustár Áron babakori bontott kardigánjából...abszolút újrahasznosítás! :)
2 megjegyzés:
Elismerésem, akkor is, ha otthon a fotelben követted volna el... De hogy csak úgy a kocsiban, hogy ne félj? :)
Jó kis szívmelengető színek, milyen jól fog jönni, ha már a nap nem melenget...
Húúúú, hát még a nyaralási úton mekkora darab született a szerpentineken:)))) Hangosan koncentrálok: "kettőt jobbra össze, ráhajt, sima, sima...." Örülök, hogy tetszik, most én is szívesen hordom.
Megjegyzés küldése